A hőszivattyús fűtési rendszerek és a padlófűtés jól illeszthetők egymáshoz, mivel a padlófűtés alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel is képes megfelelő hőleadást biztosítani. Ez kedvező működési körülményeket teremthet egy levegő-víz hőszivattyú számára, miközben egyenletes hőeloszlást biztosíthat az épületben. A rendszer kialakításánál azonban fontos a megfelelő méretezés és a hidraulikai rendszer gondos megtervezése.

Midea hőszivattyú padlófűtéshez történő csatlakoztatásakor az egyik legfontosabb szempont az előremenő vízhőmérséklet megfelelő beállítása. A Midea M-Thermal rendszerek esetében a gyártói dokumentáció a padlófűtéshez jellemzően 30–35 °C körüli kilépő vízhőmérsékletet ad meg ajánlott tartományként. Ez alacsonyabb hőmérséklet, mint amire számos hagyományos radiátoros rendszernek szüksége lehet, ezért a padlófűtés jó együttműködési lehetőséget kínálhat a hőszivattyú számára. A rendszer kialakításakor először az épület tényleges hőigényét érdemes meghatározni. Nem elegendő pusztán az alapterület alapján kiválasztani a hőszivattyú teljesítményét, hiszen a szigetelés, a nyílászárók, az épület szerkezete és a kívánt belső hőmérséklet egyaránt befolyásolja a szükséges kapacitást. A Midea saját kiválasztási útmutatója is a teljes fűtési igény meghatározását tekinti a rendszertervezés egyik első lépésének.

A padlófűtés rendszerint több különálló körből épül fel, amelyeket osztó-gyűjtőn keresztül lehet szabályozni. A hőszivattyú által előállított fűtővíz innen jut el az egyes helyiségek padlófűtési köreihez. A megfelelő hidraulikai kialakítás biztosítja, hogy az egyes körökben a szükséges vízmennyiség áramoljon, és a helyiségek hőigénye szerint történjen a szabályozás. A padlófűtés és a hőszivattyú összekapcsolásánál a rendszer vezérlésére is figyelni kell. A helyiségenkénti termosztátok, az osztó-gyűjtő és a hőszivattyú szabályozása összehangoltan működhet.